A gyermekek spiritulis rzkelse az Õsvaltl eredeztethetõ. Egyre tbben merik kimondani, hogy a gyermeknek is hat darab rzkszerv ll rendelkezsre.
A hatodik, az intucis kszsg a legfontosabb emberi rzk. Mert br van t igen jl feltrkpezett rzknk (s mg itt is volna mit fejleszteni a tudomnynak), mgis a megrzseink egy leten t kpesek idõrõl-idõre, pillanatrl-pillanatra tvenni a hatalmat fizikai rzkeink felett. Taln jobb is. Rengeteg csods trtnet szl arrl, hogy a megrzsek nem hagytk cserben az embert, s az csodlatos mdon megmeneklt, vagy valami nagyon kedvezõ dolog rte.
Mindettõl fggetlenl is elmondhat, hogy a spiritulis rzkelsre szksg van. Ez gyakorlatilag a harmadik szemes lts, amely egyntõl fggõen 1,5-3 ves korig van nyitva a gyermeknl. Ezt termszetesen nem fizikailag kell elpzelni. A harmadik szem aztn a flelmektõl, amelyet az ismeretlen, bizonytalan asztrlis vilg ltvnya nyjt a gyermeknek, s a szlõk nevelstõl becsukdik. A nevelõk, klnsen az vodai, iskolai nevelõk kezelik nehezen ezeket a helyzeteket, hiszen nekik tbb szlõ gyermekhez kell alkalmazkodniuk, a nevelsben õk nem mondhatnak akrmit, fõknt nem olyat, ami ltalnosan nem elfogadott. De termszetesen sok szlõ is, ha rdeklõdik is a miszticizmus, az õsk tudomnya irnt ktkedik, s e szlõk gyakorta megrettentik gyermekeiket fura, vagy ppen fktelen fellpskkel, amint hitetlenkedve szemllik csemetik alkotsait, mesbe illõ trtneteit.Az ezoterikus nevelst taln leginkbb ilyen, erre nyitott specializlt iskolkban kellene oktatni. Vagy ha oktatni, a nagyvilgnak megmutatni nem is, flõn, titokban azrt rtelme volna, hogy minden szlõ egy kicsit maga is megismerje e utakat, s e irnyvonalakkal megismertesse a csppsget. A csppsget, aki istenknt nz r, s mzknt issza anyja minden szavt.
Maria Montessori, olasz orvos, a modern pedaggia kiemelkedõ szemlyisge gy r a gyermekrõl: "Az ember,aki gyermekknt jn a vilgra, hamarosan a teremts valsgos csodjv vlik. Az jszltt nem tud beszlni, nem rendelkezik fajnak jellegzetes erklcsi szoksaival, nincs intelligencija, emlkezete, akarata, mozgskszsge, nem kpes lbra llni. Ez az jszltt valsgos pszichikai csodt mûvel: ktves korra beszl, jr, felismeri a dolgokat, s tves korra olyan pszichikai fejlõdsen megy keresztl, hogy iskolarett lesz."
Ez a gyermek teht egy a fizikai vilgra retlen egyed, s br ma mr tudjuk, megszletse pillanatban is rendelkezik intelligencival egy baba, mgis nem tudjuk reflexein kvl honnan mert annyi, de annyi mindent. Maria Montessori lett szentelte egy mdszer kidolgozsnak, csak mert tapasztalatai azt mondattk vele, a gyermek mindent nmagtl tud a legjobban megtanulni. Hagyjuk a gyereket kibontakozni - vallotta - biztostsunk neki mindent s õ szpen egyni temben olyan kpessgekre is szert tesz, amit lmunkban sem gondoltunk volna! Teht Montessori s kvetõi mind tapasztaltak egy jelensget, a valdi szabadsg kibontakozst a gyereknl, s ennek lehengerlõ kvetkezmnyeit. De honnan ered mindez az erõ, ez a sugallat? honnan ered a kpessg, ez a vgtelen akars a megismersre? Mi az, amit az jszltt kpes oly magas szinten hasznlni, hogy az minden hinyossgt ptolja?
"Termszetes volt, hogy a tanulk szvesen teremtenek sszerû rendet a kpek kztt, minden darabot a helyre tve. Nem az emlkezet, hanem az alkots gyakorlsa volt ez..."- rja Montessori. Ez az erõ teht az alkoterõ, vaalmi vgtelenl magabiztos energia. Az alkots a legtermszetesebb folyamat. Ha alkotunk, teremtnk, pontosan azt tesszk, amit Isten, mint a Fny, az a Mlysges Õsval. Tudatban lesznk nmagunknak, amely biztos pont a teremtshez, s a teremts ltal mg jobban megismerjk nmagunkat.. A gyermek alkotereje teht a vgtelen energia. Ehhez frnk hozz, mint valami adattrhoz - mgha nem is hangzik ez tl szpen - az intuci kapcsn!
Az intucis kszsg, a hatodik rzk egy kapu a legvgtelenebb vilgra, hogy onnan mindig erõt merthessnk, tudst az letre, a szksges tennivalkhoz. A gyermek elõtt, mikor a vilgra megrkezik kznk, a tanuls, a fejlõds kibontatlan bugyra ll, szksge van egy belsõ irnytûre, s egy ajtra, ami oda vezet. Az ticl mr megvan... irny a vgtelen!
"Az intuci fellmlja mind az t rzket, ezltal a legõsibb s legalapvetõbb rzknek tekinthetõ." - Masaru Ibuka