A gyermek spiritu�lis �rz�kel�se

A gyermekek spiritu�lis �rz�kel�se az Õsval�t�l eredeztethetõ. Egyre t�bben merik kimondani, hogy a gyermeknek is hat darab �rz�kszerv �ll rendelkez�s�re.
A hatodik, az intu�ci�s k�szs�g a legfontosabb emberi �rz�k. Mert b�r van �t igen j�l felt�rk�pezett �rz�k�nk (s m�g itt is volna mit fejleszteni a tudom�nynak), m�gis a meg�rz�seink egy �leten �t k�pesek idõrõl-idõre, pillanatr�l-pillanatra �tvenni a hatalmat fizikai �rz�keink felett. Tal�n jobb is. Rengeteg csod�s t�rt�net sz�l arr�l, hogy a meg�rz�sek nem hagyt�k cserben az embert, s az csod�latos m�don megmenek�lt, vagy valami nagyon kedvezõ dolog �rte.

Mindettõl f�ggetlen�l is elmondhat�, hogy a spiritu�lis �rz�kel�sre sz�ks�g van. Ez gyakorlatilag a harmadik szemes l�t�s, amely egy�ntõl f�ggõen 1,5-3 �ves korig van nyitva a gyermekn�l. Ezt term�szetesen nem fizikailag kell el�pzelni. A harmadik szem azt�n a f�lelmektõl, amelyet az ismeretlen, bizonytalan asztr�lis vil�g l�tv�nya ny�jt a gyermeknek, �s a sz�lõk nevel�s�tõl becsuk�dik. A nevelõk, k�l�n�sen az �vodai, iskolai nevelõk kezelik nehezen ezeket a helyzeteket, hiszen nekik t�bb sz�lõ gyermek�hez kell alkalmazkodniuk, a nevel�sben õk nem mondhatnak ak�rmit, fõk�nt nem olyat, ami �ltal�nosan nem elfogadott. De term�szetesen sok sz�lõ is, ha �rdeklõdik is a miszticizmus, az õs�k tudom�nya ir�nt k�tkedik, s e sz�lõk gyakorta megrettentik gyermekeiket fura, vagy �ppen f�ktelen fell�p�s�kkel, amint hitetlenkedve szeml�lik csemet�ik alkot�sait, mes�be illõ t�rt�neteit.Az ezoterikus nevel�st tal�n legink�bb ilyen, erre nyitott specializ�lt iskol�kban kellene oktatni. Vagy ha oktatni, a nagyvil�gnak megmutatni nem is, f�lõn, titokban az�rt �rtelme volna, hogy minden sz�lõ egy kicsit maga is megismerje e utakat, s e ir�nyvonalakkal megismertesse a cs�pps�get. A cs�pps�get, aki istenk�nt n�z r�, s m�zk�nt issza anyja minden szav�t.

Maria Montessori, olasz orvos, a modern pedag�gia kiemelkedõ szem�lyis�ge �gy �r a gyermekrõl: "Az ember,aki gyermekk�nt j�n a vil�gra, hamarosan a teremt�s val�s�gos csod�j�v� v�lik. Az �jsz�l�tt nem tud besz�lni, nem rendelkezik faj�nak jellegzetes erk�lcsi szok�saival, nincs intelligenci�ja, eml�kezete, akarata, mozg�sk�szs�ge, nem k�pes l�bra �llni. Ez az �jsz�l�tt val�s�gos pszichikai csod�t mûvel: k�t�ves kor�ra besz�l, j�r, felismeri a dolgokat, �s �t�ves kor�ra olyan pszichikai fejlõd�sen megy kereszt�l, hogy iskola�rett lesz."

Ez a gyermek teh�t egy a fizikai vil�gra �retlen egyed, s b�r ma m�r tudjuk, megsz�let�se pillanat�ban is rendelkezik intelligenci�val egy baba, m�gis nem tudjuk reflexein k�v�l honnan mer�t annyi, de annyi mindent. Maria Montessori �let�t szentelte egy m�dszer kidolgoz�s�nak, csak mert tapasztalatai azt mondatt�k vele, a gyermek mindent �nmag�t�l tud a legjobban megtanulni. Hagyjuk a gyereket kibontakozni - vallotta - biztos�tsunk neki mindent �s õ sz�pen egy�ni �tem�ben olyan k�pess�gekre is szert tesz, amit �lmunkban sem gondoltunk volna! Teh�t Montessori �s k�vetõi mind tapasztaltak egy jelens�get, a val�di szabads�g kibontakoz�s�t a gyerekn�l, s ennek lehengerlõ k�vetkezm�nyeit. De honnan ered mindez az erõ, ez a sugallat? honnan ered a k�pess�g, ez a v�gtelen akar�s a megismer�sre? Mi az, amit az �jsz�l�tt k�pes oly magas szinten haszn�lni, hogy az minden hi�nyoss�g�t p�tolja?

"Term�szetes volt, hogy a tanul�k sz�vesen teremtenek �sszerû rendet a k�pek k�z�tt, minden darabot a hely�re t�ve. Nem az eml�kezet, hanem az alkot�s gyakorl�sa volt ez..."- �rja Montessori. Ez az erõ teh�t az alkot�erõ, vaalmi v�gtelen�l magabiztos energia. Az alkot�s a legterm�szetesebb folyamat. Ha alkotunk, teremt�nk, pontosan azt tessz�k, amit Isten, mint a F�ny, az a M�lys�ges Õsval�. Tudat�ban lesz�nk �nmagunknak, amely biztos pont a teremt�shez, �s a teremt�s �ltal m�g jobban megismerj�k �nmagunkat.. A gyermek alkot�ereje teh�t a v�gtelen energia. Ehhez f�r�nk hozz�, mint valami adatt�rhoz - m�gha nem is hangzik ez t�l sz�pen - az intu�ci� kapcs�n!

Az intu�ci�s k�szs�g, a hatodik �rz�k egy kapu a legv�gtelenebb vil�gra, hogy onnan mindig erõt mer�thess�nk, tud�st az �letre, a sz�ks�ges tennival�khoz. A gyermek elõtt, mikor a vil�gra meg�rkezik k�z�nk, a tanul�s, a fejlõd�s kibontatlan bugyra �ll, sz�ks�ge van egy belsõ ir�nytûre, s egy ajt�ra, ami oda vezet. Az �tic�l m�r megvan... ir�ny a v�gtelen!

"Az intu�ci� fel�lm�lja mind az �t �rz�ket, ez�ltal a legõsibb �s legalapvetõbb �rz�knek tekinthetõ." - Masaru Ibuka