Jin-jang

[

A jin-jang szimb�lum a k�nai mot�vumok k�z�l, az egyik legismertebb, amely nem csak egy egyszer� �bra.

A k�r egyik fele feh�r-ez a jang

A k�r m�sik fele fekete- ez a jin

A k�t alapszimb�lum a jin �s a jang, �nmag�ban egyik sem j�, sem rossz; a rosszat, a k�rosat, a h�tr�ltat�t az egyik er� m�sik feletti t�lteng�se id�zi el�. A k�r els�dleges jelk�pe a taoista filoz�fi�nak. A vil�got fenntart� ellent�tes er�k egyens�ly�t szimboliz�lja. A jin a passz�v, negat�v er�, amelyet a n�i elvet jelk�pez� fekete sz�n �br�zol, a jang pedig a pozit�v, akt�v er�, amelyet a f�rfiass�g feh�r sz�ne jelez. Harm�nia csak akkor j�het l�tre, ha a k�t er� egyens�lya t�k�letes.

Mandal�k

A mandala egy szimmetrus k�p. Geometriai alakokb�l �p�l fel.

A k�r jelk�pezi az szellemis�get.

A n�gyzet, �s sz�gletes form�k az anyagiakat.

A sz�nek, pedig az �rzelmeket.

Hogy mindez mire j�? �ltal�ban az emberek k�pk�nt a szob�juk fal�ra akaszt�jk. D�sznek is gy�ny�r�ek, de nem erre val�k. Ha r�n�zel a mandal�dra, megnyugodsz, vagy �ppen telet�lt�dsz energi�val. A mandala seg�t kilend�teni a depib�l, oldja a stresszt, teh�t mindenf�le gy�gy hat�sa van, hogy mi, az a mandal�t�l f�gg.

Sz�v

Mindenki ismeri ezt a szimb�lumot, �s a jelent�s�t is. De azt kev�sb�, hogy honnan sz�rmazik..

Mindenkinek m�st jelentetett.

Az vad�sz� �sembernek: a siker szimb�luma volt. �gy tartott�k, hogy az �llat sz�v�ben van az �sszes j� tulajdons�ga. Amikor a vad�sz megette az �llat sz�v�t, �gy gondolt�k, hogy az �sszes pozit�v tulajdons�ga �tsz�llt bel�.

G�r�gorsz�gban: A sz�vet lant alakban �br�zolt�k. A lant a szerelem isten�nek, Erosznak volt a hangszere.

Most, Eur�p�ban a sz�v a szerelem, sz�v, szeretet jelek�pe, viszont Afrik�ban a menek�l�st, �s a szenved�st szimboliz�lja.