Az aura alapsz�nei

A k�vetkez� aura-alapsz�nek megk�zel�t� �tmutat�ul szolg�lhatnak  az emberi aur�k �rtelmez�s�hez. Fontos megeml�teni, hogy ezek csak alapir�nyok, az auraelemz�sn�l - a sz�nen k�v�l  - l�nyeges az aura m�rete, form�ja, a sz�nek tisztas�ga, az �rnyalatok, a s�r�l�sek, meghat�roz�ak tov�bb�  a csakr�k m�retei, sz�nei, v�ltoz�sai,  stb.

V�R�S
�leter�t, aktivit�st, akaratot, szenved�lyess�get mutat. Energikus,  er�teljes tev�kenys�get v�gz�,  gyakorlatias, szexu�lis be�ll�totts�g�, izgatott, szenved�lyes, �rz�ki, v�gyai �ltal vez�relt, bizakod�, impulz�v stimul�ci�nak kitett, er�s akarat�, versenyk�pes, gy�zni akar�, izgatott, k�zvetlen egy�n jellemz�je. A v�r�s az aur�ban kifejezhet stresszt, d�h�t, haragot, vagy t�lhajszolts�got.

NARANCSS�RGA
A narancs a v�r�s �s a s�rga kever�ke, ez�rt  a  kreat�v aktivit�s �s a gondolkod�s kombin�ci�ja. Kalandos, testi, kreat�v, izgat�an energikus, szereti a fizikai val�s�got meg�lni �s ugyanakkor megk�rd�jelezni, k�v�ncsis�g, termel�kenys�g a legf�bb jellemz�i. A vil�gos narancss�rga vid�ms�gra, pozit�v gondolkod�sra, �s �l�nk k�pzeletre utal. A s�t�tebb, barn�s narancss�rga befoly�solts�gra, f�radts�gra, f�lt�kenys�gre, a konkurenci�t�l val� f�lelemre, esetleg doh�nyz�sra utal. A s�rg�sbarn�k legfontosabb jellemz�i a tiszt�n intellektu�lis �s analitikus tulajdons�gok, szeretnek szil�rd alapot teremteni, k�zel sem haszn�lj�k a test�ket �s �rzelmeiket olyan gyakran, mint m�s sz�nszem�lyis�gek.

S�RGA
A k�nnyed �letst�lus, a der�, az intellektus, az �rtelem �ltal t�rt�n� megismer�s sz�ne. Kreat�v, szuggeszt�v, gyors �szj�r�s�, sug�rz� egy�nis�g, amihez t�rsulhat egoizmus, felsz�ness�g. A vil�goss�rga sz�n vid�m ked�lyre, spontanit�sra �s �r�mteli felismer�sekre utal, a s�t�t �rnyalat�, hom�lyoss�rga jel�lhet  meger�ltet�st, irigys�get,  ir�ny�t�si v�gyat, befoly�solhat�s�got, �rzelmi bez�rk�zotts�got.

Z�LD
Az el�gedetts�g, a harm�nia, egyens�ly sz�ne. Nyitott, bar�ts�gos, j� sz�nd�k�, egy�tt�rz�s�, seg�t�k�sz, term�szetet kedvel� egy�nt jel�l. Az �ttetsz�, tiszta z�ld gy�gy�t�sra enged k�vetkeztetni. A m�lyz�ld gyakorlatiass�gra, rugalmatlans�gra vagy anyagi k�zpont� gondolkod�sra, m�g a s�t�tz�ld �nz�, m�sokat kihaszn�lni akar�, de az igazi �rt�keket szemel�tt tart� magatart�sra utal.
 
K�K
A  b�ke,  a felebar�ti szeretet, a t�relem �s az el�gedetts�g sz�ne. Seg�t�k�sz, gondoskod�, b�k�s, �szinte, �rz�keny, oltalmaz�, gondoskod�, nyugodt, odaad�s, emp�tia a legjellemz�bb “k�k” tulajdons�gok. A hom�lyosk�k visszafogotts�gra, befel� fordul�sra,  a val�s�gt�l val� elmenek�l�s v�gy�ra, depresszi�ra utalhat. A t�rkizk�k j� zenei hall�sra, j� nyelv�rz�kre, a zene �lvezet�re utal.

IDIG�
A spiritualit�s, a magasabb rend� tud�s, az �rz�kenys�g sz�ne. �les elm�j�, tiszta, kreat�v �s �n�ll�, intuit�v, bels� tud�s, magasabb elme,  integrit�s, f�ggetlens�g – ez az indig�k legjellemz�bb tulajdons�ga. Magas ment�lis tud�s, spiritu�lis �s intuit�v k�pess�gek. S�t�t, zavaros indig� – sz�tsz�rt, zavarodott, antiszoci�lis.

FEH�R
A mindent befogad�s, a tisztas�g sz�ne. A feh�rek az energia legnagyobb rezg�s�t t�kr�zik: a feh�r f�ny, az univerz�lis �leter�. A feh�r, vagy �tl�tsz� f�ny maga tulajdonk�ppen nem sz�n. A sziv�rv�ny minden sz�n�nek vagy minden sz�nnek a kvintesszenci�ja. Csendes, �rz�keny �s b�k�s egy�nis�gek, tiszta feh�r energi�jukkal energetikai kam�leonok, �s ez�rt k�nnyed�n veszik fel m�sok jellemz�it, viselked�smint�it, �rzelmeit �s gondolatait.