A jap�n f�st�l�k eredete

A buddhizmus i.sz. 538-ban tûnt fel elõsz�r Jap�nban. Vele egy�tt �tjutottak az �ce�non a Buddha-szobrok, r�gi sz�tr�k, valamint a f�st�lõk. Ettõl a pillanatt�l kezdve a f�st�lõ elv�laszthatatlann� v�lt a Jap�n t�rt�nelemtõl. A f�st�lõnek felbecs�lhetetlen szerepe van a buddhista szertart�sokban �s r�tusokban, de a sint� szent�lyekben is. Mivel megtiszt�tja a k�rnyezetet, olyan m�dszerk�nt tisztelik, amely elhozza a buddhista Alamkara-t (A D�szek Birodalma).Tiszt�t� �s gy�gy�szati tulajdons�gai miatt haszn�lata orsz�gszerte elterjedt.

Az Asuka, Nara �s Heian korszakok alatt Jap�nban a k�lf�ldi utak �s cseremisszi�k gyakoris�ga a T'ang K�na �s Jap�n k�z�tt rohamosan n�vekedett. Ezek a misszi�k vitt�k magukkal a buddhizmust, az orvostudom�nyt, a mûv�szeteket �s term�szetesen a f�st�lõt. K�z�l�k a legnevesebb a k�nai buddhista Ganjin mester volt, aki 759-ben Nar�ban megalap�totta a Toshodai-ji templomot.

T�bb mint ezer �vvel ezelõttõl napjaink modern kor�ig a f�st�lõvel igen m�ly kapcsolatunk alakult ki a mindennapi �let�nkben. Ez egy�rtelmûen l�that� a nagy n�pszerûs�gbõl, aminek az õsi Chang-an-ban (K�na) �rvendett, ahol a f�st�lõ vil�gi haszn�lata az uralkod� oszt�ly k�r�ben nagy kedvelts�gnek �rvendett. A k�l�nb�zõ �sszetevõket �sszekeverve �s szilvap�ppel vagy m�zzel �sszegy�rva sz�les k�rben haszn�lt�k a szob�kban, ruhaujjba helyezve, sõt m�g ruh�kat is b�leltek vele. A f�st�lõ ilyen m�rt�kû k�zkedvelts�g�nek kifejlõd�s�t �l�nk r�szletess�ggel �rja le a Genji T�rt�nete, amely felvillantja a Heian-korszak kifinomult arisztokr�ci�j�nak szorgalmas t�rekv�s�t a saj�t, egyedi illat kikever�s�re.

Ezektõl az egyszerû kezdetektõl a f�st�lõk�sz�t�s folyamatosan �talakult az egym�s illatai k�z�tti k�lcs�n�s verseng�ss�, amit ,,Takimono-awase''-nek (Illatkever�s) neveztek. Hamarosan kifejlõd�tt a nyers, term�szetes f�st�lõ-�sszetevõk �get�se, amit ,,Ko-awase''-nek (F�st�lõkever�s) neveztek. Ezek az eleg�ns j�t�kok v�ltak k�sõbb a Kodo-szertart�s (A F�st�lõ �tja) forr�s�v�.

A Jap�n feudalizmus kor�ban (Sengoku jidai, 1490 - 1573) jelentkezett az ig�ny a f�st�lõ egyszerû, praktikus form�ja ir�nt. A Ming-dinasztiabeli k�naiak adt�k �t a f�st�lõp�lcik�k k�sz�t�s�nek technik�j�t. Ez egyszerûen porr� t�rt �s p�lcik�v� sodort f�st�lõ volt, amit k�nnyû volt sz�ll�tani, �s �ra az egyszerû emberek sz�m�ra is el�rhetõ volt. Ez volt a f�st�lõ n�pszerûs�g�nek vir�gkora. Az �sszes oszt�ly, gazdagok �s szeg�nyek k�r�ben egyar�nt vir�gzott. A vir�gz�s k�zpontja Sakai v�rosa volt. Az itteni hatalmas n�pszerûs�get fõleg a v�ros k�nai, spanyol �s portug�l kereskedelmi kapcsolatainak k�sz�nhette.

A Baieido a jap�n t�rt�nelem Muromachi-korszak�b�l sz�rmazik. Ebben az idõben v�lt Kakuuemon Yamatoya, a Baieido alap�t�ja, gy�gyn�v�ny-nagykereskedõv� Sakai v�ros�ban. Sakai egy ismert kik�tõv�ros volt a r�gi Jap�nban, ahol nagy volt a kereslet a f�st�lõ ir�nt. 1657-ben az alap�t� a ,,Jinkoya Sakubei'' nevet felv�ve f�st�lõ-alapanyagok �s f�st�lõk �rus�t�s�ra specializ�l�dott. A ,,Jinkoya'' (aloe-kereskedõ) egy Sakai-ra jellemzõ n�v volt, csak azok a gy�gyszer-nagykereskedõk haszn�lhatt�k, akik f�st�lõre szakosodtak.

A f�st�lõk�sz�t�s egy rendk�v�l finom folyamat. Jinkoya Sakubei igen r�gi hagyom�ny�ban a Baieido t�bb mint 350 �ven �t a f�st�lõk�sz�t�snek szentelte mag�t. A m�dszert �s a recepteket gener�ci�r�l gener�ci�ra hagyom�nyozt�k egy t�retlen, titkos sz�beli �tad�s sor�n.

Mi a Baieido-n�l tov�bbra is õrizz�k elõd�nk, Jinkoya Sakubei titkos formul�it. A Baieido legfõbb v�gya, hogy a legtiszt�bb, legjobb minõs�gû f�st�lõk igazi titkos arom�j�t juttassuk el v�s�rl�inkhoz, olyan m�dszerek �ltal, amelyeket az 1657-ben t�rt�nt alap�t�sunk �ta kincsk�nt õrz�nk.