Mit lehet megtudni az aur�b�l?

Az aura rendk�v�l bonyolult energia- �s inform�ci�s rendszer. Mint k�ztudott, az aur�nak t�bb r�tege van. Az aura r�tegei rendk�v�li m�don hatnak  egym�sra �s a fizikai testre. A „minden mindennel �sszef�gg” elv alapj�n  a fizikai testben v�gbemen� v�ltoz�sok v�ltoz�sokat id�znek el� az aur�ban �s annak r�tegeiben is. Ezek a v�ltoz�sok az auralek�pz� (a k�ztudatban auraf�nyk�pez�k�nt ismert)  k�sz�l�kkel nyomonk�vethet�ek. Az aura kiterjed�s�nek, sz�n�rnyalatainak v�ltoz�s�b�l k�vetkeztetni lehet a fizikai testben, a tudatban,  a l�lekben v�gbement v�ltoz�sokra is. �letenergia-sz�neink, azaz aurasz�neink  azt t�kr�zik, hogyan �rz�kelj�k �s �lj�k �let�nket, �s az  adott id�ben milyen val�s�got tapasztalunk meg �s ezek hogyan hatnak r�nk. Azt is mutatja, hogyan dolgozzuk fel a k�ls� hat�sokat testileg, �rzelmileg, ment�lisan �s spiritu�lisan. Ebb�l k�vetkez�en  egy�rtelm�, hogy az asztr�lis �s ment�lis r�tegei aur�nknak a benn�nk zajl� �rzelmi �s gondolati v�ltoz�sokkal �sszhangban �talakulnak, v�ltoznak. A nemzetk�zileg elismert Max L�scher sv�jci pszichol�gus k�zvetlen �sszef�gg�st tal�lt a k�l�nb�z� archet�pusok, illetve pszichol�giai mint�k �s a sz�nek k�z�tt. A sz�nter�pia tov�bbi inform�ci�kkal szolg�l a sz�nmin�s�gek kapcsolat�r�l bizonyos szem�lyis�gjegyekkel, s�t m�g fizikai funkci�kkal is a test k�l�nb�z� ter�letein. Az aurasz�nek �s a szem�lyis�gjegyek, illetve tulajdons�gok k�z�tt ugyanolyan k�lcs�nhat�s van, mint az asztrol�gi�ban a csillagjegyek �s szem�lyis�gt�pusok k�z�tt.