A fstlk hatsai
Az illatok teht befolysoljk letternk lgkrt, szemlyisgnk rezdlseit, hatssal vannak kisugrzsunkra, kls s bels ltnkre. ppen ezrt fontos, hogy helyesen vlasszuk meg az illatokat, amiket hasznlunk, hogy minl hatkonyabban tudjuk orvosolni lelknk problms terleteit. Szerelmi vgy felkeltsre hasznlhatjuk pldul si afrodizikumknt az albbi fstlk valamelyikt: erdeifeny, fahj, ilang-ilang, jzmin, levendula, magnlia, pzsma, rzsa vagy vanlia. Betegsg elzsre, illetve megelzsre is gyjthatunk fstlt, de lehetleg akkor, amikor pp nincs a szobban a beteg, vagy biztosak lehetnk benne, hogy nem zavarja a fst. (rdekessg, hogy vannak mr fstmentes japn fstlk is.) Persze a szellztetst nem helyettesti az illatos rd, de mindenkpp javt a betegszoba nyomaszt kisugrzsn tbbek kztt az eukaliptusz, a fahj, a levendula, az ilang-ilang, a mandula s a rzsa. A meditcihoz szksges bks lgkr megteremtsre kifejezetten alkalmas a szantlfa, a mirha, a magnlia, a jzmin, a ltusz s az akc.
Tanulshoz, szellemi munkhoz serkent, koncentrcit segt fstlnek ajnlhat: benzo, fahj, mandula, ilang-ilang, orchidea s plmarzsa. Vllalkozsunk sikerre vitelhez segtsget nyjthat, ha cstrtkn, nvekv hold idejn a kvetkez, akaratert, nbizalmat stimull fstlfajtk valamelyikt hasznljuk: alo, benzo, bergamott, fahj, ilang-ilang, jzmin, kamilla, mandula vagy szantlfa.
Sokszor nem is vlasztunk tudatosan, hanem azt gyjtjuk meg, amihez pp kedvnk van, de ez sem vletlen, hiszen a tudatalattink pontosan tudja, mire van szksgnk. Neknk csak hallgatni kell a megrzsnkre. Ezzel a rendkvl egyszer, m mgis mgikus ervel rendelkez kis plcik-val nagyon knnyen megvltoztathatjuk kzrzetnket, hangulatunkat s ezltal letnket is.
|