Mi a v�dikus asztrol�gia?

A v�dikus asztrol�gia, vagy DZSJ�TIS egy �si indiai asztrol�giai rendszer, amelynek a szab�lyait �nmegval�s�tott b�lcsek jegyezt�k le �vezredekkel ezel�tt szanszkrit nyelven. Ennek az �si �rjan civiliz�ci�nak az �r�sos eml�keit �sszefoglal�an v�dikus irodalomnak nevezz�k. Az asztrol�gia, szanszkrit nev�n dzsj�tis, vagyis a vil�g�t� �gitestek tudom�nya a hat v�dikus kieg�sz�t� tudom�ny egyike volt, teh�t meglehet�sen fontos szerepet t�lt�tt be a v�dikus civiliz�ci� �let�ben. M�g a vall�sos cerem�ni�kat is a kedvez� asztrol�giai id�pontok figyelembev�tel�vel hajtott�k v�gre, nem is besz�lve az �sszes t�bbi tev�kenys�gr�l.  A k�l�nb�z� asztrol�giai iskol�k kialakul�sa A V�d�kban tal�lhat� inform�ci�k alapj�n arra k�vetkeztethet�nk, hogy az el�z� korokban az eg�sz F�ld�n egy lelkileg �s erk�lcsileg magasan fejlett civiliz�ci� l�tezett, amely t�bb milli� �ven kereszt�l fenn�llt. Ennek a kult�r�nak a hanyatl�sa mintegy �t-t�zezer �vvel ezel�tt kezd�d�tt az emberi t�rsadalom fokozatos erk�lcsi �s lelki degrad�ci�ja k�vetkezt�ben. A F�ld n�pess�ge ebben az id�szakban t�bb kult�rk�rre szakadt, amelyek t�bb-kevesebb m�rt�kben megtartott�k az �si tud�st. N�zet�nk szerint ez t�rt�nt az asztrol�gi�val is. A v�dikus asztrol�gia tud�sanyaga az egyiptomi, arab, majd g�r�g asztrol�giai iskol�kon kereszt�l ker�lt �t Eur�p�ba. Bizonyos v�ltoztat�sokkal ugyanez a tud�s bukkant fel a t�vol-keleti �s D�l-Amerikai kult�r�kban is. Az itt k�vetkez� �sszehasonl�t�sb�l is kit�nik, hogy a dzsj�tisban haszn�latos sz�m�t�si m�dszerek sokkal kifinomultabbak �s pontosabbak, mint a nyugati asztrol�gi�ban ismert m�dszerek, �s ez szint�n arra enged k�vetkeztetni, hogy ez az eredeti rendszer, a t�bbi pedig ebb�l alakult ki az adott kult�rk�r�k tudati szintj�nek megfelel�en.  A v�dikus asztrol�gia keletkez�se A V�d�kban tal�lhat� sz�vegek szerint a dzsj�tis-s�sztra, vagyis az asztrol�gi�val foglalkoz� sz�vegek az univerzum teremt�se idej�n nyilv�nultak meg a Legfels�bb �r, Mahavisnu l�legzet�b�l. Ezek a sz�vegek mintegy �tezer �vvel ezel�tt lettek lejegyezve olyan �nmegval�s�tott b�lcsek �ltal, mint Par�sara Risi �s Bhrigu Muni. Az � nev�kh�z f�z�dik az Indi�ban ma is ismert k�t f� asztrol�giai rendszer l�trej�tte. Ezeket a b�lcseket t�bb m�s szem�ly is k�vette, mint Gargamuni, Dzsaimini Risi, valamint t�bb k�z�pkori szerz�, p�ld�ul Varahamihira, Prithujasasz �s Mantr�svara. A kr�nik�k szerint mindezek a szem�lyek �nmegval�s�tott b�lcsek voltak, akik ismert�k a jelent, a m�ltat �s a j�v�t. A sz�m�t�si m�dszerekkel �s a poz�ci�k �rtelmez�s�vel kapcsolatos tud�st medit�ci� k�zben nyilv�n�totta meg a sz�v�kben a Legfels�bb �r. Ez ann�l is val�sz�n�bb, mivel meglehet�sen neh�z lett volna statisztikai �ton kik�vetkeztetni az egyes sz�let�si d�tumok �s sorsok k�z�tti �sszef�gg�st. A m�sik �rv, amely a dzsj�tis autenticit�s�t igazolja, hogy az �si b�lcsek mindenf�le sz�m�t�si vagy csillag�szati seg�deszk�z�k n�lk�l meg tudt�k mondani, hogy melyik bolyg� hol fog elhelyezkedni egy adott id�pontban, ak�r �vezredekre el�re vagy vissza. Alapvet� k�l�nbs�gek a v�dikus �s a nyugati asztrol�gia k�z�tt A nyugati asztrol�gi�ban haszn�latos zodi�kust (jegyrendszert) tropikus zodi�kusnak nevezik, mivel itt a jegyek poz�ci�j�t �lland�nak tekintik a Nap �ves p�ly�j�hoz viszony�tva. Ennek megfelel�en a Nap minden �vben a tavaszi nap�jegyenl�s�g napj�n (m�rcius 21.) l�p a Kos jegy�be. A v�dikus asztrol�gi�ban ezzel szemben a zodi�kus jegyeinek elhelyezked�s�t az �gynevezett Naksatr�khoz, vagy �ll�csillagokhoz viszony�tj�k. Ezt sziderikus zodi�kusnak nevezz�k. A megfigyel�sek szerint a k�t zodi�kus lassan elmozdul egym�shoz k�pest, ugyanis a Nap a csillagokhoz k�pest mindig egy kicsit h�tr�bb ker�l a tavaszi nap�jegyenl�s�g napj�n, mint el�z� �vben. Ezt az elmozdul�st precesszi�nak, vagy ajan�ms�nak nevezz�k, �s az �ves �rt�ke mintegy 50 �vm�sodperc. Jelenleg a sziderikus zodi�kusban kb. 23 fokkal �s 50 perccel h�tr�bb helyezkednek el az �gitestek, mint a tropikusban.  Val�sz�n�s�thet�, hogy a tropikus (vagy nyugati t�pus�) asztrol�gia mintegy k�tezer �vvel ezel�tt v�lt el a v�dikust�l, mivel ekkor m�g egybeesett a k�t zodi�kus. A F�ld forg�stengelye mintegy 25 000 �v alatt �r le egy teljes k�rt a sziderikus zodi�kushoz k�pest, �s ezalatt a tropikus zodi�kus is egy teljes fordulatot tesz meg a sziderikushoz k�pest. A tavaszi nap�jegyenl�s�g napja teh�t jelenleg a Halak els� dekan�tus�ban (t�z fok�ban) van, �s mintegy nyolcvan �ven bel�l a V�z�nt�be fog �rkezni. Ezt nevezik egyesek a V�z�nt� korszak kezdet�nek.  A fenti elt�r�st korrig�land� a nyugati asztrol�gi�ban fokozatosan �t�rtelmezt�k a jegyek jelent�s�g�t, s�t, egyesek egy tizenharmadik h�zat is be akarnak vezetni. Ez a k�l�nbs�g teh�t jelent�s elt�r�st ad m�r a sz�let�si horoszk�pok ter�n is. A v�dikus asztrol�gi�ban a legnagyobb jelent�s�get az aszcendens jegy�nek (a keleti horizonton felkel� jegy) tulajdon�tj�k, mivel ez hat�rozza meg a szem�ly alapterm�szet�t. A m�sodik legjelent�sebb a Hold, amely a ment�lis m�k�d�sre enged k�vetkeztetni, �s a Nap egyr�szt a l�lekre, m�sr�szt a fizikai testre, cselekedetekre jellemz�. Ezen k�v�l figyelembe veszik a Mars, Merk�r, Jupiter, V�nusz �s Szaturnusz helyzet�t.   Az Ur�nusz, Neptunusz �s Pl�t� helyzet�t nem az�rt nem veszik figyelembe, mert a v�dikus korban m�g nem tudtak ezek l�tez�s�r�l, hanem az�rt, mert ezek hat�sai �rtelmezhet�ek az el�z� h�t bolyg�n kereszt�l. A m�sik k�t bolyg�, aminek szint�n nagy jelent�s�get tulajdon�tanak, a R�hu �s a K�tu. Ezek finomfizikai bolyg�k, amelyek a Hold felsz�ll� �s lesz�ll� csom�pontjain helyezkednek el.