A kínai asztrológiáról

A kínai asztrológia története évezredekre nyúlik vissza, Nyugaton elsősorban a 12 állatjegyről ismert, de ezek a kínai horoszkópnak csak egyetlen, első - általunk legismertebb - megközelítését jelentik... A kínai naptár ugyanis a holdfázisokra épül: a holdévben 12, megközelítőleg 29 és fél napos hónap van, és a teljes holdév 11 nappal rövidebb a napévnél, azaz csak 354 napos. A kínai asztrológia az időt 60 éves ciklusokra osztja fel, s minden év egy bizonyos Égi Törzs és egy Földi Ág kombinációjából alakul ki. Másfelől az Égi Törzsek és a Földi Ágak a holdhónapokhoz, a holdnapokhoz, az órákhoz, és a 12 állatjegyhez is kapcsolódnak, így természetesen kihatnak az egyéni sorsra és jellemre is. A legenda A legenda szerint Buddha (i.e. 5-6 sz.) teremtette meg a 12 állatos ciklust, mely szerint magához rendelte az állatokat, s azok megjelenési sorrendjében minden állat kapott egy évet. Azonban csak 12 állatfaj küldte el képviselőjét, igy e 12 állat az, amelyeknek egy-egy évet szentelnek a teljes történelem folyamán. Az éveket abban a sorrendben határozta meg, ahogy az állatok megérkeztek. Az eredeti mese így szól: "Egykoron, miután Sziddhátra herceg megvilágosodott, Buddha magához hívatta a Föld állatait, hogy bölcsességéből megajándékozza őket. Ám az állatok túlságosan el voltak foglalva saját vágyaikkal, és azok kielégítésével, és nem foglalkoztak Buddha meghívásával. Végül csupán 12 állat indult útnak, hogy Buddhát meglátogassa. Buddha pedig érkezésük sorrendjében az állatöv egy-egy jegyével ajándékozta meg őket." A pontos sorrend: Patkány, Bivaly, Tigris, Nyúl, Sárkány, Kígyó, Ló, Kecske, Majom, Kakas, Kutya, Disznó. Egyes jegyeket másképp neveznek bizonyos a kínai naptár szerinti kultúrák (pl. Vietnam, vagy Tibet), de ez a jegyek tartalmán nem változtat. Például Nyúl = Macska; Bivaly = Ökör; Az állatok jele ...azaz miben különbözik a keleti asztrológia a nyugatitól? Előszőr is gyorsan elmondom, miért is neveztem keleti és nem kínainak az eddig kínai asztrológia néven megismert tudományt. Mert ugyan a kínai asztrológia Kínából ered, mégis igen széles körben használják más ázsiai országokban, jellemzően ott, ahol a történelem folyamán Kína befolyása alá kerültek. De Japánban és Vietnámban is kedvelik, hogy utat mutasson, s magyarázattal szolgáljon bizonyos dolgokra. Az állatok jele a kínai asztrológia alapja. A jelek nem a csillagok állásán alapulnak mint a nyugati asztrológiában, hanem az illető személy születési évén. Minden állathoz egy év kapcsolódik. Mivel a nyugati naptár a nap évén alapul, a kínai pedig a hold évén, ezért van jelentős eltérés. Minden holdév más időpontra esik, mint a napévek. Amikor azt kutatjuk, hogy milyen állatjegyűek vagyunk, sose feledkezzünk el arról, hogy a január és a februárban születetteknél pontosabb ellenőrizzük az adatokat! Kínai Hónapok és állatjegyeik Ez a következőképpen alakul: Első hónap = Tigris Második hónap = Nyúl Harmadik hónap = Sárkány Negyedik hónap = Kígyó Ötödik hónap = Ló Hatodik hónap = Kecske Hetedik hónap = Majom Nyolcadik hónap = Kakas Kilencedik hónap = Kutya Tizedik hónap = Disznó Tizenegyedik hónap = Patkány Tizenkettedik hónap = Bivaly Az első hónap a február. Persze csak nagyjából. Mivel a kínai naptár a holdfázisokra épül, így a holdévben 12, nagyjából 29 és fél napos hónap van, és a teljes holdév 11 nappal rövidebb a napévnél, összesen 354 napos. Tehát az újév soha nem ugyanarra a napra esik. A legegyszerűbb, ha megnézzük mikor volt 2005-ben a kínai újév. 2005-ben az újév napja február 9-re esett. Mivel ez újhold napja, ezért egyben ez az első napja a kínai holdnaptárnak - a kínai holdkalendárium szerint. Az újhold pontosan 06:28-kor kezdődött, a Kína területére eső időzónában. Összehasonlításként nézzük meg, mikor kezdődött a kínai újév az Amerikai Egyesült Államok keleti partján. Bizony ez nem 9-én, hanem 8-án kezdődött, délután 17:28 perckor.